A nyolcvanas évek elejétől a belső elhárítás munkatársai mind nagyobb erővel nyomoztak a szamizdat anyagok után. Idővel a III/III. Csoportfőnökségen külön részleg, majd osztály is foglalkozott ezekkel az ügyekkel. Az alábbi jelentés egy hónappal azután született, hogy az MSZMP PB határozata kimondta, hogy "a második nyilvánosságban is szerepet vállaló, az ellenséges külföldi orgánumokban publikáló szerzők esetében korlátozni kell, illetve meg kell akadályozni legális hazai publikálási lehetőségeiket." NOIJ – összefoglaló jelentés, 1982.04.30. (87) 3. F. hó 20-án jelentettük a BM III/III Csoportfőnökség információját, mely szerint megjelent a „Beszélő” c. szamizdat folyóirat 2. száma. A 120 oldalas anyagban három nagyobb terjedelmű írás található: - a magyar katolikus bázismozgalom helyzete és kialakulása; - interjú a templomi éhségsztrájkjáról ismert Pákh Tibor jogásszal; - a Mozgó Világ c. folyóirat körül 1981-ben lezajlott események leírása, elemzése. Szamizdat formájában került kiadásra Bibó István „Zsidókérdés Magyarországon 1944 után” című tanulmánya. Kiadták Szász Béla „Minden kényszer nélkül” . könyvét is, amely a Rajk-perről szól, és magyarul először 1963-ban adták ki Brüsszelben. Mindkét művet az ún. „AB Független Kiadó” jelentette meg fénymásolt formában, darabonként 120 illetve 400 Ft-ért. Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött. Intézkedés: folytatják a bizalmas nyomozást. (III/III) ÁPRILIS 29. – Jelentés az ÍrószövetségrőlA nyolcvanas évek elején, az ellenzéki hangok megerősödése miatt, a belső elhárítás ismét fokozottabban kezdett foglalkozni az Írószövetség működésével. Egy 31 évvel ezelőtti napi jelentés... NOIJ – összefoglaló jelentés, 1982.04.29. (86)  10. Az Írószövetség választmányi ülésén Hernádi Gyula felvetette az írói honorárium problémáját. Szerinte a honoráriumokat a bérekhez hasonlóan, évente kellene fejleszteni. Ismét javasolta, hogy ha ezen a téren nem sikerül változtatást elérni, akkor a vezetőség fontolja meg, hogy vállalja-e az ügyek vitelét, vagy mondjon le.A választmány jóváhagyta a memorandum-tervezetet, amellyel a művelődési miniszter elvtárshoz, majd az illetékes miniszterhelyetteshez fordulnak. Második felszólalásában Hernádi előadta, hogy a könyvkiadás és a honorárium kérdése nem gazdasági, hanem politikai kérdés. Kijelentette, hogyha az állam akarná, egy utasítással rendezhetné ezeket, annyira jelentéktelen a gazdasági hatásuk. Mészöly Miklós az Írószövetség Etikai Bizottságáról beszélt. Szerinte ennek feladata az írók védelmezése, de nemcsak a többi íróval, hanem a szerkesztőségekkel, kiadókkal, állami és pártdöntésekkel szemben is. Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött. Intézkedés: az információt tájékoztató jelentéshez használják fel. (III/III) fotó: irodalmijelen.hu (A NOIJ-jelentések összeállítása Orbán Balázs történész (ÁBTL) munkája) ÁPRILIS 28. – Katonai szolgálatmegtagadók1987. április 28. Az állambiztonság kiemelten foglalkozott a katonai szolgálatot különböző okokból megtagadó fiatalokkal. 1988 áprilisában ilyen ügyekben kiszabott ítéleteket miatt 185 fő töltötte szabadságvesztéses büntetését. Az állampolgári engedetlenség e formájának terjedéséről a politikai vezetés naprakészen értesülhetett: NOIJ – összefoglaló jelentés, 1987.04.28. (83) (...) 2. A „Keszthelyi Zsolt Bizottság” f. hó 27-én – a tárgyalás napján – megkezdte egy „Tisztelt Polgártárs” megszólítású tiltakozó röpcédula terjesztését. A röpcédula – amely kiadói jelzése szerint a Demokrata 1987/4 sz. melléklete – azt állítja, hogy: „Magyarországon békés fiatalok ezreit ítélték hosszú börtönbüntetésre, mert megtagadták a fegyveres katonai szolgálatot”. A röpcédula az alábbi követeléseket tartalmazza: -Magyarországon el kell törölni a kötelező katonai szolgálatot és a sorozást; -amíg ez a távolabbi cél megvalósulhat, lehetővé kell tenni a szabadon választható békeszolgálatot; önkéntes betegápolókra és idősgondozókra nagyobb szükség van, mint egy alacsony színvonalú és túlméretezett hadsereg katonáinak amúgy is túl hosszú bezártságára.; -ameddig a megfelelő új törvényi biztosítékok létrejönnek, addig amnesztiával szabadon kell bocsátani azokat, akiket a katonai szolgálat lelkiismeret okokból történt megtagadása miatt börtönbe vetettek, és le kell mondani pörök kezdeményezéséről. A röpcédula aláírói: Keszthelyi Zsolt Bizottság, Bognár Sarolta, Holczer Tibor, Kiszely Károly, Nagy Jenő, Perlaki Tamás, Tamás Gáspár Miklós. Az információ ellenőrzött. Megjegyzés: eddig öt ilyen röpcédula került az ELTE BTK épületéből a szerv birtokába. Intézkedés: - megkísérlik akadályozni a terjesztést; - az objektumok átvizsgálását és a szükséges szignalizációk elkészítését folyamatosan végzik. (III/III) ÁPRILIS 27. – Jelentések az ellenzékről (1984, 1989)NOIJ – összefoglaló jelentés, 1984.04.27. (83) (...) 7. A „radikális reformista ellenzék” szamizdatkészítő és terjesztő csoportja megkezdte az AB Hírmondó 5. számának árusítását. Az 52 oldalas kiadványban több cikk foglalkozik március 15 „helyretételével”, helyet kaptak az „Erdélyi Magyar Hírügynökség” által kiadott hírek és egy interjú a jelenlegi magyarországi „zsidókérdésről”. Néhány írás ismételten szorgalmazza a fegyver nélküli katonai szolgálat lehetővé tételét. Az információ ellenőrzött. Intézkedés: - tájékoztató jelentést készítettek; - folytatják az ellenőrzést; - az anyagot megküldtük szakértői és véleményezésre. (III/III) NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.04.27. (81) (...) 3. Joó Rudolf elmondta egyik kapcsolatának, hogy tudomása szerint május 18-án Magyarországra érkezik von Schwarzenberg herceg, hogy a Helsinki Föderáció nevében tárgyalásokat folytasson az MDF képviselőivel. A tárgyalásokat követően – előreláthatóan május 20-án – tervezik a Helsinki Föderáció Magyar Nemzeti Bizottságának megalakítását. A bizottság munkacsoportjának tervezett vezetői (koordinátorai) Kőszeg Ferenc és Kodolányi Gyula lesznek. A csoportban az SZDSZ, az MDF, az FKGP és a Szociáldemokrata Párt képviselői kapnak mandátumot. A tárgyalások megkezdése előtt az MDF sajtótájékoztatót tervez, amelyen várhatóan bejelentik Lech Walesa május 16-i Magyarországra érkezését is. Az információ forrása megbízható; tartalma ellenőrzött. Intézkedés: - az információt tovább pontosítják; - folytatják a felderítést; - felhasználják a tájékoztató munka során. (III/III) ÁPRILIS 26. – Jelentés Illyés Gyula temetésérőlA III/III figyelme, a kiemelt célszemélyeket, sírjukig is elkísérte. Harminc évvel ezelőtt az ILLYÉS GYULA temetéséről készített jelentés került a pártállami vezetés asztalára. NOIJ – összefoglaló jelentés, 1983.04.26. (82) (…) 8. Jóváhagyott terv alapján a BM III/III Csoportfőnökség végrehajtotta Illyés Gyula temetésének operatív biztosítását. A mintegy 12000-15000 főnyi résztvevő kb. 50-60%-a fiatal volt, köztük jelentős számban voltak szervezett iskolai csoportok a fővárosból és vidékről is.  Jelen voltak az ellenséges „ellenzéki” csoportok prominens személyei, valamint a nyugati emigráció képviseletében pl. Szépvölgyi István, Molnár József. Voltak Erdélyből érkezett fiatalok, akik nemzetiszínű kokárdát viseltek fekete kereszttel. Több ezer ember – nagyrészt fiatalok – tűztek ki piros-fehér-zöld kokárdát, illetve hordtak nemzetiszínű és gyászszalagot. Több száz fiatal „Dialógus” jelvénnyel jelent meg.A hivatalos szertartás után a tömeg mintegy háromnegyed része a sírnál maradt; elénekelték a Himnuszt és a Szózatot. Ezt követően a család és kb. 200 fő jelenlétében egy magát Marosszéki Miklós írónak nevező személy a „rab erdélyiek” nevében háromperces beszédet tartott. Erősen felindult állapotban, zokogva beszélt az „elnyomott Erdélyről”. (A család jelenléte miatt vele szemben nem intézkedtünk.) A költő sírjára a következő nem legális szervezetek helyeztek el koszorút: „Kárpáti Magyarság”, „Hajdani Nemzeti Parasztpárt”, „Erdélyi Magyarok”, „Beszélő szerkesztősége, ÁB Független Kiadó”, „Köszönet Erdélyért, egy székely asszony”. A temetés alatt előállították a XII. ker. Rendőrkapitányságra Ivanics Bertalan tanárt, ceglédi lakost, aki az eseményeket filmezte. A filmtekercset elkobozták, a személyt elbocsátották. A temetés után kb. százan – volt NÉKOSZ tagok – a Lejtő utcai MÉM épületben gyülekeztek, ahonnan mintegy 2 óra múlva távoztak. A Rózsadomb Étteremben „Csókás” fn. személy kb. 30 fővel tartózkodott, s 20 óra körül távoztak. Az információ megbízható, ellenőrzött. Intézkedés: tájékoztató jelentést készítenek. (III/III) ---- Fotó: hunhir.info ÁPRILIS 25. – Célkeresztben a reformtervek1988. április 24. A belső elhárítás elsődleges feladata volt a különböző politikai tervezgetések figyelemmel kísérése. Különösen így volt ez 25 éve, amikor már mindenhol reformtervekkel keresték a kiutat a rendszer válságából. (A pártállami vezetés számára összeállított akkori jelentés az MSZMP-ből frissen kizárt Bihari Mihály gondolatainak állambiztonsági leirata.) NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.04.25. (80) 8. A Széchenyi Casino szervezésében f. hó 20-án mintegy 300-400 fő jelenlétében a Fészek Klubban tartották meg a „reformesélyek a XIX. században és ma” című rendezvényt. A meghívott előadók közül csak dr. Bihari Mihály jelent meg és tartotta meg előadását „A despotikus szocializmustól a demokratikus szocializmusig” címmel, amely bírálta a párt lassú, elodázó taktikáját, az erő és a hatalom pozíciójából folytatott tevékenységet. Álláspontja szerint a hatalom nem ismeri az ország valóságos helyzetét; a válságot nem, legfeljebb csak tüneteit ismeri el. Átfogó demokratikus reformot sürgetett, amely képes szembenézni a válsággal, megoldásokat keresni és kivitelezni. Végül felvázolta a társadalmi változások jövőbeni alakulásának lehetséges változatait az alábbiak szerint: - A legutóbbi időszakban megerősödött „konzervatív rendpárt” tevékenysége illetve mulasztásai miatt a jelen helyzet oly mértékű romlása következhet be, amely robbanáshoz, rendőri, katonai erőszakhoz vezethet. - „Új rendpárti vezetés” alakulhat ki, amely elismeri a hibákat, jó a diagnózisa, de hatalomkoncentráló megoldást keres, a reformokat „a társadalomért a társadalom nélkül” kívánja megvalósítani. - Politikai patthelyzet is kialakulhat, miként Jugoszláviában, mely tartósan konzerválja a válságot, de ugyanúgy robbanáshoz vezethet, mint az első megoldás. - Átfogó, radikális reformmozgalom keretében való megújulása a társadalomnak, a „diktatórikus szocializmusból a demokratikus szocializmusba való átmenet”. Ezt tartaná az egyedüli jó megoldásnak, de – mint mondta – ennek van jelenleg a legkisebb esélye. Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött. Intézkedés: - ellenőrzik, kiegészítik az információt; - tájékoztató munka során hasznosítják. ÁPRILIS 24. – Választások, 19851985. április 24. A belső elhárítás mindvégig fontos szerepet játszott az országgyűlési választások ellenőrzésében, „biztosításában”, szükség szerint manipulálásában. Így volt ez azokban az években is, amikor –lévén egyetlen jelölt– az esemény szinte teljesen formális volt. A hálózati személyek jelentős részét még ekkor is hangulatjelentések írására, a kritikus megjegyzések jelentésére utasították.Az 1985-ös választás előtt bevezetett többes jelölés miatt a szolgálatokra ennél nagyobb feladat hárult. A kijelölt cél ekkor, a titkosszolgálati eszközök bevetésével, az ellenzéki jelöltek színre lépésének megakadályozása lett. Az operatív úton begyűjtött információk, a „politikai munka” segítése érdekében a pártvezetés asztalára kerültek. NOIJ – összefoglaló jelentés, 1985.04.24. (79) 6. A f. hó 23-án rendezett jelölőgyűlésekről a következő fontos információk keletkeztek: -Az „ellenzék” korábbi tervei ellenére a XIV/43-as, illetve 44-es, valamint a IX/25-ös körzetekben az ide jelöltnek szánt Légrády Péter, illetve Gomolka Gergely neve fel sem merült, részvételükre utaló adatok nem keletkeztek. -A XI/34-es körzetben a Hazafias Népfront jelöltjeinek ismertetése után Gács János közgazdász Bauer Tamás jelölését javasolta, de ezt a résztvevők közül csupán néhányan támogatták, így Kertesi Gábor közgazdász – „luxus lenne az ország legjobb közgazdászainak egyikét kihagyni” – és Balázs István újságíró, aki az országgyűlés szakmai tekintélyének erősítését szorgalmazta. Bauer Tamás a jelenlévő 272 személytől 39 szavazatot kapott. - XI/30-as körzetben megtartott jelölőgyűlésen „független” jelöltként Langmár Ferenc indult. Langmár hozzászólásában vázolta programját, amelyből érzékelhető volt, hogy a prominens „ellenzéki” személyek az előző jelölőgyűlések tapasztalatai alapján körültekintően felkészítették. Langmár megnyerően, összefogottan, logikusan adta elő hozzászólását. Határozottan kijelentette, hogy egyetért a Hazafias Népfront programjával, s ezzel megnyerte a szavazók egy részének személyes szimpátiáját. Jelölését nyíltan azonban mindössze 2-3 hozzászóló támogatta, köztük Forgács Pál nyugdíjas. A következő jelölőgyűlésen várható, hogy hatásos előadása miatt növekedni fog a Langmárt támogatók száma. Langmár Ferenc a jelenlévő 344 személytől 110 szavazatot kapott. - II/4-es körzetben a Hazafias Népfront jelöltjei mellé Bába Iván Tóth János-t javasolta. A résztvevők közül többen támogatták jelölését. Tóth János a 403 jelenlévőtől 126 szavazatot kapott. - III/9-es körzetben a Hazafias Népfront jelöltjei mellett egy, a szerv által ismeretlen személy javasolta Lakner Zoltánt. Jelölését kb. 50 személy támogatta hangos közbeszólásokkal, hangulatkeltő módon, amit láthatóan Kiss G. János újságíró irányított. Később egy ismeretlen férfi Szentmihályi Szabó Péter író jelölésére tett javaslatot. Szentmihályi rövid programbeszédében a helyi problémák megoldásának szükségességét hangsúlyozta. A szavazás során Lakner Zoltán 63, Szentmihályi Szabó Péter 83 szavazatot kapott. Mivel a jelenlévők létszáma az eredeti 265 főről a szavazás idejére mintegy 170 főre csökkent, így mindketten felkerültek a listára. - XII/35-ös körzetben a Hazafias Népfront jelöltjei mellett Mécs Imre javasolta Ráday Mihály jelölését, ismert tevékenysége és tenni akarására hivatkozva. Szereplése igen passzív volt, 519 megjelent közül 37-en szavaztak rá. Valamennyi jelölőgyűlésen tapasztalható volt az „ellenzéki” személyek egységes fellépése jelöltjeik támogatása érdekében. Érzékelhetően egyeztetett elképzeléseik megvalósulását azonban nagymértékben korlátozta az a körülmény, hogy a gyűlések időpontjainak egybeesése, illetve átfedése megosztotta erőiket. Ez a körülmény – tekintettel a következő jelölőgyűlések eltérő időpontjaira – a második fordulóban már ilyen mértékkel nem lehet hatással az eredményekre. Rendőri intézkedésre egy esetben került sor a II/4-es körzet jelölőgyűlés elnökének kérésére. Kovács Máriát (Bencze György feleségét) kellett eltávolítani, aki akadályozta az állampolgárok bejutását a jelölőgyűlés helyére. Igazoltatás után nevezett eltávozott. Intézkedés: a jelölőgyűlésekkel kapcsolatos biztosítási feladatokat, a szükséges intézkedéseket a jóváhagyott biztosítási terv alapján folyamatosan végzik.
(III/III) ÁPRILIS 23. – A KISZ védelmében1985. április 23. A belső elhárításnak kiemelt feladata volt az egyetemi, főiskolai ifjúság szemmel tartása. A nemkívánatos jelenségekről, így a KISZ monopol helyzetét veszélyeztető törekvésekről a politikai elit tagjai is naprakész tájékoztatást kaptak.NOIJ –összefoglaló jelentés, 1985.04.23. (78) 9. Az Egyetemi és Főiskolai Ifjúsági Napok keretében f. hó 18-án az MKKE-n rendezték meg a Kelet-Európai Klubok tanácskozását, melynek témája a nemzettudat volt. „Dunai” fn. célszemély kifejtette, hogy ezen a téren rosszabb a helyzet, mint régen, pedig már 40 éve szocializmus van. Egy II. éves bölcsészhallgató arról beszélt, hogy hazánkban nemzettudatot elnyomó hivatalos politika van. Az „F” dosszié keretében ellenőrzött Németh Géza a keresztényegyházakat jelölte meg, mint akik sokat tehetnek a nemzettudat erősítése érdekében. ÁPRILIS 22. – A Nagymarosi Ifjúsági Találkozó1986. április 22. A belső elhárítás munkatársai folyamatosan figyelemmel kísérték az egyházi kisközösségek terveit, programjait, elsősorban a legnagyobb hatású, Nagymaroson megrendezett találkozókat. A titkosszolgálati módszerekkel megszerzett információk 25 évvel ezelőtt is a politikai vezetés asztalára kerültek:NOIJ – összefoglaló jelentés, 1986.04.22. (78) Az információ ellenőrzött. Intézkedés: - a rendezvényt operatív lehetőségeinken keresztül biztosítják; (III/III) (A napi operatív információs jelentések összeállítása Orbán Balázs (ÁBTL) munkája) ÁPRILIS 21. – A Jurta Színház megfigyelése1988. április 21. Az ellenzéki politikai gyűléseknek, tanácskozásoknak helyet adó Jurta Színház eseményeiről számos ügynöki jelentés számolt be. Ezt közvetetten a pártállami vezetés számára készülő NOIJ jelentések is bizonyítják. Negyedszázada például a következő információt továbbították a III/III-asok:NOIJ – Összefoglaló jelentés 1988.04.21 (78) (…)17. R. László, a Jurta Színház igazgatója értesítette a Magyar Írók Szövetségének elnökét, hogy a Budapest Fővárosi Tanács VB Művelődésügyi Főosztálya elutasította kérelmüket, hogy Nyírő József „Jézusfaragóember” című drámáját bemutassák. Az elutasítás indokaként az szerepel, hogy Nyírő József 1941-től a „Magyar Erő” című hungarista lap szerkesztője volt, majd később tagja lett a soproni nyilaskeresztes parlamentnek. R. felkérte az Írószövetség testületét, hogy foglaljanak állát Nyírő Józseffel kapcsolatban, mert pozitív előjelű megítélése esetén várható a bemutató engedélyezése. Az esetleges premier időpontját a színház 1988. május 22-re halasztotta. Intézkedés: hasznosítják a tájékoztató munkában. (III/III) (A napi operatív információs jelentések összeállítása Orbán Balázs (ÁBTL) munkája) ÁPRILIS 20. – A Soros Alapítvány megfigyelése1989. április 20. Az állambiztonság a kezdetektől nyomon követte a Soros György által Magyarországon létrehozott alapítvány működését. A szervek elsődleges feladata az ellenzékinek minősülő személyekkel kiépített kapcsolatok felderítése (esetleges manipulálása) volt. Mivel a nyolcvanas évek dokumentumai 1989-ben nagyrészt megsemmisültek (részben még nem kerültek a levéltárba) a megfigyelések mértékét elsősorban a pártvezetés számára készített napi jelentések érzékeltethetik. 1989. április 20-án például a következőkről tájékoztatták a politikai vezetést:----------- ------------ ------------- NOIJ – Összefoglaló jelentés 1989.04.20 (76) 2. Soros György egymillió dollárt kíván szétosztani Magyarországon az alternatív szervezeteknek, s az összegből a pártok „árnyékszervezetei” is részesülnének. Hegedűs B. András és fia szerint ebből a pénzből a FIDESZ 4-5 millió forinthoz jutna, és szeretnék, ha a TIB is részesülne 1 millió forint támogatásban. Az információ forrása megbízható. Intézkedés: - ellenőrzik az információt; - felhasználják a tájékoztató munka során. (III/III) ÁPRILIS 19. – Lénárd Ödön és Tímár Ágnes ("Konspirálók") Ennek ellenére az amnesztiát követő, figyelmeztetésül is szolgáló perben, 1966 novemberében Lénárd Ödönt – a korábbi ítéletekkel összevonva – tizenkilenc évi szabadságvesztésre, nyolc év közügyektől való eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra, Tímár Ágnest pedig három év hat hónap szabadságvesztésre és négy év közügyektől való eltiltásra ítélték. (Lénárd atya így összességében 6749 napot (mintegy 18 és fél évet) ült börtönben. 1977-ben csak VI. Pál pápa személyes közbenjárására szabadult ki.) A „Konspirálók” fedőnevű ügy során, a keresztény hitét autonóm módon megélő közösségről, több operatív technikai úton készített fotósorozat készült. Ezek valamint az ügy további részletei megismerhetők a Hitvallók és ügynökök c. dokumentumfilmből is. ÁPRILIS 18. – Külföldi diákok megfigyelése1984. április 18. A BM III/III. Csoportfőnökség a kémelhárítás (BM III/IIi) szerveivel összehangoltan végezte a Magyarországon tanuló külföldi diákok ellenőrzését. Különösen azokat a csoportokat figyelték meg, amelyekre a "nemzetközi helyzet fokozódása" erőteljesebb hatást gyakorolhatott. Az elhárítási terület fontosabb (rendkívülinek minősített) eseményeiről folyamatosan tájékoztatták a pártvezetést. 1984-ben ezen a napon a palesztin diákok körében tapasztalt konfliktusokról készült anyag került, többek között Kádár János asztalára. --------Napi Operatív Információs Jelentés ------------ NOIJ - Összefoglaló jelentések 1984.04.18 (77) 8. Az utóbbi időben erősödtek az ellentétek a hazánkban tanuló palesztin diákok Arafat-párti és Arafat-ellenes szárnya között. A nézeteltérések egyre gyakrabban váltanak ki nyílt vitákat, amelyek nemegyszer verekedéssé fajulnak. A BME Schönherz Kollégiumában f. hó 13-án történt „összecsapásnak” kórházban ápolt sérültje is van. Az információ ellenőrzött. Intézkedés: - tájékoztatják a BM III/II Csoportfőnökséget; - az ellentétek további éleződését operatív úton akadályozzák; - tájékoztatják a Művelődési Minisztériumot. (III/III) ÁPRILIS 17. – BM Belbiztonsági Osztály1972. április 17. Benkei András parancsa részletesen szabályozza az előző évben létrehozott BM Belbiztonsági Osztály feladatát és hatáskörét. A szolgálati titok védelmének, illetve az ellenséges szervek beépülésének megakadályozása érdekében működő részleg szigorú keretek között kell dolgozzon. Így például (az ÁVH módszereitől elhatárolódva) megtiltják az állomány tagjainak beszervezését. A pártkáderek pedig ezen a terülten is kiemelt bánásmódban részesülnek, ugyanis a BM pártszervek tagjaival kapcsolatban, csak az illetékes MSZMP titkár (illetve a felsőbb pártszerv) jóváhagyása után indulhat nyomozás. Visszaemlékezés: „…a belbiztonsági szolgálatnak éppen az volt a feladta, hogy minket, hogy minket a belső biztonsági szolgálat embereit is ellenőrizze, figyelje. A mi telefonjainkat is lehallgatták, leveleinket felbontották, hogyha ezt a belbiztonság szükségesnek tartotta. Nehogy az ellenség beférkőzzön az elhárításhoz. (…) Amúgy a belbiztonságnak nem volt figyelőapparátusa, de igénybe vehette azt az apparátust, amit mondjuk az ellenzéki személyek ellenőrzésével megbízott 4-es osztály is.” ÁPRILIS 16. - Lévai Anikó megfigyelése1987. április 16. A Szolnok megyei III/III-asok jelentése rögzíti, hogy sikertelenül zárult a Lévai Anikó lakáskulcsának megszerzésére irányuló akció. A fiatal ügyvédnő és férje, Orbán Viktor ellenzéki kapcsolataik, illetve tevékenységük miatt kerülnek a szervek célkeresztjébe. Érdekesség, hogy a lakásuk átkutatásához, lehallgatásához szükséges kulcsmásolatokat, a helyi szervek tankönyvszerűen kívánják végrehajtani, azaz éppen egy belügyi oktatófilmben is látható módszerrel próbálkoznak, amikor tüdőszűrésre rendelik be Lévai Anikót. Mivel a fiatalasszony nem jelenik meg a behívásra, más módszerrel oldják meg a lakás átkutatását és (1987 augusztusától) a lehallgatását is. Kapcsolódó: A tankönyvszerű tüdőszűréses akció - Az ügynök élete dokumentumfilm (22:30-tól) ÁPRILIS 15. - SZT-tisztek szervezése1969. április 15. Benkei András belügyminiszter a szigorúan titkos állományú (SZT) tisztek tevékenységének áttekintése után új, egységes parancsot ad ki szervezésükkel, irányításukkal kapcsolatban. A korszakban a fedőmunka-helyeken dolgozó belügyi alkalmazottak szerepe egyre fontosabbá válik. Bár SZT-tiszteket főként a kémelhárításnál (III/II. Csoportfőnökség) alkalmaztak, a III/III-asok is felhasználták őket mindennapi munkájuk során. Az eddigi kutatások során feltárt konkrét személyek adatai a szigoruantitkos.hu oldalon olvashatók. ---------- Részletek a belügyi direktívából------------- Forrás: MOL XIX-B-1-az 10–21/2/1969 Az állambiztonsági munka helyzete    Az SZT-tisztek feladatai      Kapcsolattartás   ------------------------------------- ÁPRILIS 14. - Beatmisék ellenőrzése1968. április 14. Az állambiztonsági szervek hálózati jelentések révén értesülnek a Mátyás templomban és máshol megtartott beatmisékről. A belső elhárítás innentől kezdve figyelemmel kíséri a keresztény könnyűzenei törekvéseket. Az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseivel egyeztetve intézkedési tervek készültek az új irányzat hatásának csökkentésére is. Ennek keretében a KISZ feladatává tették, hogy vonzó konkurenciát teremtsen a zenei áhítatokkal szemben. A fiatalokat befogadó templomok lelkészeivel is „elbeszélgettek” az egyházügyi illetékesek, illetve egyházi feletteseik. ---------- Dokumentum ------------- Közli: Kenyeres István: A Superman hippik és a tanácstalan rendőrök. In: Archivnet 2001/4. Budapesti Rendőr-főkapitányság Szigorúan titkos! A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatója a 1968. május havi beat-hippi jelenségről (…) Új jelenségként tapasztaltuk a beatmisék szervezését. Ilyen "zenei áhítattal" először 1968. április közepén találkoztak a BRFK politikai nyomozó szervei. Az I., Mátyás templomban, első alkalommal folyó év április 14-én, húsvét vasárnapján délelőtt 1 9 órakor, majd május 5-én szintén 1 9 órai kezdettel tartottak - szentmise keretében - ú. n. modern zenei áhítatot. |